„Nem lenne egyszerűbb felvenni valakit teljes állásban?"
Ezt a kérdést gyakran halljuk cégvezetőktől. Érthető a gondolat: lenne egy ember, aki itt van, ismeri a rendszert, azonnal elérhető. De ha megnézzük a két modell valós költségeit és működését – a kép árnyaltabb.
Ebben a cikkben megmutatom, mikor éri meg belső IT-st alkalmazni, mikor jobb kiszervezni, és mikor van értelme a kettő kombinálásának. Nem kampányolok egyik mellett sem – a lényeg, hogy a te cégednek mi a legjobb megoldás.
Mennyibe kerül egy belső IT-s?
Első ránézésre vonzó a gondolat: van egy ember, aki a tied. De a bruttó bér csak a jéghegy csúcsa.
Egy közepes tapasztalatú (medior) rendszergazda bruttó bére ma havi 1 millió forint körül mozog. Ha komolyabb szaktudás kell – szerver, hálózat, biztonság – az könnyen 1,5–1,6 millió is lehet.
Ehhez jönnek a járulékos költségek:
- Szociális hozzájárulási adó (+13%)
- Cafeteria, egyéb juttatások
- Munkaeszközök (laptop, telefon, szoftverek)
- Képzés, továbbképzés
Így egy medior szintű belső IT-s éves összköltésge 15–16 millió forint körül alakul. Senior szinten ez 20 millió fölé is mehet.
Mennyibe kerül a kiszervezett IT üzemeltetés?
Egy havidíjas informatikai szolgáltatás jellemzően gépszám alapján működik. Példaként: havi 10 ezer forint eszközönként, ami tartalmazza a távoli támogatást, a felügyeletet, a rendszeres karbantartást.
- 20 gépes cég: ~200 ezer Ft/hó → ~2,4M Ft/év
- 40 gépes cég: ~400 ezer Ft/hó → ~4,8M Ft/év
- 60 gépes cég: ~600 ezer Ft/hó → ~7,2M Ft/év
Ez a belső IT-s éves költségének a töredéke – miközben nem egy embert kapsz, hanem egy csapatot, szakértői tudással, felügyeleti rendszerrel, helyettesítéssel.
💡 Röviden:
~15–50 gép: A kiszervezett IT szinte mindig költséghatékonyabb.
50–80+ gép: Érdemes mérlegelni – de még itt is sokszor a kiszervezett modell nyer.
100+ gép: Hibrid megoldás (belső IT-s + kiszervezett háttércsapat) lehet a legjobb.
Belső IT-s: előnyök és hátrányok
Ami mellette szól
- Helyben van: ha valami elromlik, nem kell várni
- Ismeri a céget: tudja, ki mit csinál, milyen szoftvereket használnak
- Dedikált figyelem: csak a te cégeddel foglalkozik
- Ad-hoc feladatok: gyorsan ugorhat kisebb dolgokra is
Ami ellene szól
- Magas költség: bér + járulékok + eszközök + képzés = évi 15–20M Ft
- Helyettesítés hiánya: szabadság, betegség idején nincs IT-támogatás
- Tudáskorlát: egy ember nem lehet egyszerre hálózati, szerver-, biztonsági és felhőszakértő
- Motiváció és megtartás: kisebb cégben kevesebb a szakmai kihívás – a jó IT-s előbb-utóbb továbbáll
- Nincs csapatszintű háttér: ha komolyabb incidens van, egyedül marad vele
A tűzoltó-csapda: amikor a belső IT-s nélkülözhetetlennek tűnik
Van egy helyzet, amit rendszeresen látunk – és ami első ránézésre a belső IT-s szükségességét igazolja:
„Nálunk napi szinten vannak IT-problémák. Ha nem lenne itt a rendszergazda, megállna a cég."
Ismerős? Találkoztunk olyan cégekkel, ahol 30–50 munkaállomás mellé egy, sőt akár két rendszergazdát is alkalmaznak. Ráadásul ezek a kollégák nem kizárólag IT-üzemeltetéssel foglalkoznak, hanem minden „számítógépes” feladat náluk landol – a weboldal szerkesztésétől az adminisztrációig.
A vezető joggal érezheti, hogy szükség van rá. De érdemes megvizsgálni, miért van ennyi napi probléma.
A tapasztalatunk az, hogy ezekben az esetekben nem azért kell állandó IT-jelenlét, mert a cég annyira komplex. Hanem azért, mert:
- A rendszer nincs megfelelően konfigurálva – alapvető beállítások hiányoznak vagy rosszul vannak összerakva
- Nincs megelőzés – csak tűzoltás megy, nap mint nap
- A problémák visszatérnek, mert senki nem keresi meg a gyökerüket
- A rendszergazda kapacitásának nagy részét ezek a visszatérő gondok kötik le – stratégiai munkára nem jut ideje
Ráadásul ha egy jó tudású rendszergazda mellé weboldal-szerkesztést vagy adminisztrációt is adunk – alulhasználjuk a szaktudását. De ha viszont nem elég tapasztalt a rendszer rendszintű stabilitásához – ezért vannak a napi gondok.
💡 Amit ilyenkor érdemes végiggondolni:
Egy jól konfigurált, stabilan működő rendszer 30 gépnél napi 1–3 óra karbantartást igényel – nem 8-at.
Ha a rendszergazdád egész nap csak tűzoltással foglalkozik, az nem azt jelenti, hogy sok az IT-munka. Azt jelenti, hogy a rendszer nincs rendben.
A kiszervezett informatikai szolgáltatás ebben a helyzetben nem egyszerűen olcsóbb alternatíva. Hanem más minőségű megoldás:
- Rendszert épít, nem tüzet olt – az első lépés a stabil, jól konfigurált infrastruktúra kialakítása
- Csapatmunka: nem egy ember próbál mindent lefedni, hanem több, eltérő szaktudású szakember dolgozik együtt
- Vezetői gondolkodás: nem csak a napi hibabejelentésekre reagál, hanem tervez, javasol, előre gondolkodik
- Proaktív felügyelet: a felügyeleti rendszer a problémákat megelőzi, nem utólag kezeli
- Szélesebb szaktudás: hálózat, szerver, biztonság, mentés, felhő – nem kompromisszumokkal, hanem valódi szakértelemmel
Ha jelenleg ilyen helyzetben vagy – érdemes nem azt kérdezni, hogy „kell-e még egy IT-s", hanem azt, hogy miért van szükség ennyi tűzoltásra. Mert egy jól felépített rendszer mellett a válasz szinte mindig: nem kellene lennie.
Kiszervezett informatikai szolgáltatás: előnyök és hátrányok
Ami mellette szól
- Lényegesen olcsóbb: a belső IT-s költségének töredéke
- Szakértői csapat: nem egy ember, hanem több szakterületet lefedő háttér
- Proaktív felügyelet: RMM rendszerrel a problémák egy része még azelőtt megoldódik, mielőtt észrevennéd
- Helyettesítés megoldva: ha valaki nincs, a csapatban van más
- Eszközök és szoftverek: távfelügyelet, vírusvédelem, mentés – jellemzően benne van a díjban
- Dokumentáció és nyilvántartás: minden bejelentés követhető és visszakereshető
Ami ellene szólhat
- Nem ül az irodában: bár telefonon és távolról azonnal elérhető, helyszínre nem 5 perc alatt ér ki (de ha a szolgáltató a közelben van, ez kevésbé probléma)
- Nem ismer mindenkit személyesen: az elején időbe telik a rendszer és a csapat megismerése — de ez néhány hét alatt megvan
💡 Amit sokan nem tudnak:
Egy jól működő kiszervezett rendszergazda szolgáltatás az esetek nagy részét távolról, azonnal oldja meg. Szoftverhibák, beállítások, jelszóproblémák, frissítések – mindez nem igényel helyszíni jelenlétet. A fizikai beavatkozást igénylő esetek (hardvercsere, kábelezés) ritkábbak, mint gondolnád.
„De a kiszervezett IT-s nem tud azonnal jönni…"
Ez az egyik leggyakoribb aggodalom. Jogos – de érdemes árnyalni.
Ha az informatikai szolgáltató a városodban vagy közvetlen közelében dolgozik, a helyszíni reakcióidő nem lassabb lényegesen, mint egy belső IT-sé. A mi esetünkben például ügyfeleink 90%-a 30 km-en belül, a többsége a városon belül van. Ha valóban fizikai beavatkozás kell, perceken belül indulunk.
De a kulcs nem is ez. A legtöbb feladatot távolról oldjuk meg, azonnal:
- Távoli hozzáféréssel (RMM rendszer) a gépekhez valós időben hozzáférünk
- Telefonon, chaten, e-mailben azonnal reagálunk – nincs várakozás
- Proaktív felügyeleti rendszer figyeli a gépeket, és sok problémát még azelőtt orvosol, mielőtt te észrevennéd
Tehát a kérdés nem az, hogy „ott ül-e az irodában". A kérdés az, hogy mennyi idő alatt van megoldás – és ebben egy jól szervezett kiszervezett IT gyakran gyorsabb, mint egy egyedül dolgozó belső IT-s.
A rejtett költségek, amikre kevesen gondolnak
Belső IT-s esetén
- Fluktuáció: ha az IT-s felmondásra kerül vagy felmond, az új kolléga keresése és betanítása hónapokba telik – és közben ki kezeli az IT-t?
- Tudáshiány: egy ember nem fedheti le az összes szakterületet. Ha komolyabb incidens van (pl. zsarolóvírus, szerverhiba), külső segítséget kell hívni – ami extra költség
- Eszközök és szoftverek: felügyeleti rendszert, biztonsági megoldásokat, mentést külön kell finanszírozni
- Szabadság: évi 20-30 munkanap, amikor egyszerűen nincs IT-támogatás
Kiszervezett IT esetén
- Betanulási idő: az első néhány hétben a szolgáltató megismeri a rendszert – de utána már gördülékenyen megy
- Személyes kapcsolat: nem az irodában ül – de egy jó szolgáltatóval idővel ugyanolyan bizalmi viszony alakul ki
Összességében a rejtett költségek a belső IT-s esetén lényegesen magasabbak, mert a helyettesítés, az eszközök és a fluktuáció mind extra terhet jelentenek.
Mikor éri meg a hibrid modell?
A hibrid modell azt jelenti, hogy van belső IT-sed, de egy kiszervezett IT-szolgáltató támogatja a háttérben – a komolyabb feladatokban (szerver, biztonság, mentés, stratégia).
Ennek jellemzően ott van értelme, ahol:
- Már 80–100+ számítógép van a cégnél
- Komplex rendszert használnak (ERP, CRM, saját szerver, több telephely)
- A belső IT-s egyedül nem fér hozzá minden szaktudáshoz
A kisebb és közepes (15–70 gépes) cégeknél a kiszervezett megoldás önmagában is lefedi a teljes IT-igényt – különösen, ha a szolgáltató a közelben van, és gyorsan tud reagálni helyszínen is.
Hogyan dönts?
Nem kell bonyolítani. Három kérdés segít:
1. Hány munkaállomás van a cégnél?
- 15–70 gép → kiszervezett IT üzemeltetés jellemzően a legjobb választás
- 70–100+ gép → érdemes mérlegelni a hibrid modellt
2. Milyen összetett az informatikai környezet?
- E-mail, Office, fájlszerver → kiszervezett IT bőven elég
- Saját szerver, ERP, CRM, több telephely → hibrid modell érdemes lehet
3. Mi fér bele a költségkeretbe?
- Évi 3–8M Ft → kiszervezett informatikai szolgáltatás – teljes lefedettséggel
- Évi 15M+ Ft → belső IT-s vagy hibrid megoldás
Összefoglalás
A belső IT-s akkor éri meg, ha a céged mérete és komplexitása indokolja a dedikált, helyben ülő szakembert – és képes vagy évi 15–20 millió forintot szánni rá. De egyedül akkor is korlátozott, amit lefed.
A kiszervezett IT a legtöbb kis- és középvállalkozásnak jobb megoldás: olcsóbb, szakértőbb, rugalmasabb. Nincs szabadságprobléma, nincs fluktuáció, és a problémák nagy részét azonnal, távolról megoldjuk.
A hibrid modell a nagyobb (70–100+ gépes), komplex rendszerű cégeknél van a helyén: belső IT-s a napi feladatokra, kiszervezett háttércsapat a komolyabb dolgokra.
A lényeg: az IT legyen megbízható, kiszámítható és arányos költségű. Bármelyik modellt is választod – az a fontos, hogy ne te aggódj az informatikáért, hanem az, akinek ez a dolga.
Nem biztos, melyik modell éri meg neked?
Segítünk átlátni. Egy rövid beszélgetésben felmérjük a céged IT-igényeit,
és megmutatjuk, melyik megoldás hozza a legjobb ár-érték arányt.